A mai kórház kezdetére vonatkozó levéltári iratokból tudjuk, hogy Győr város tanácsa az 1748-ik év február havának 25-ik napján a város szegényeinek egy ispotály létesítése iránt előterjesztett kérvényét tárgyalta. A tanács a kérelmet méltányosnak és teljesítendőnek találva úgy határozott, hogy annak megvalósítására azt az 1000 forintot fogják fordítani, amely néhai Mittenzwey Mihály Gergely hagyatékából, a városra bízva, erre a célra várt. Az ígéretet azonban közvetlen tett nem követte, de a vállalt kötelezettség egy évvel utóbb mégis teljesült, amikor Mária Terézia királynő 1749 március 14-én Pozsonyban kelt rendeletével a protestáns egyházak szabad vallásgyakorlatát felfüggesztve, a Győr-Újvárosban fekvő imaházaik egyéb épületeik és telkeik kisajátítására utasította a várost. A rendelet végrehajtásáról az 1749 március 18-án lefolyt tanácsülés úgy határozott, hogy az evangélikus imaház és telek a külvárosi katolikus templom céljaira, papházak és iskolájuk pedig katolikus elemi iskola céljaira használtassék fel.